Csehszlovákia 1993-as szétválása óta a magyar nyelv Csehországként történelmileg és nyelvileg is korrekt módon nevezi az északabbra levő államot, akár azt is mondhatjuk: kiugrunk Cseszkóba. Csehül és a legtöbb idegen nyelven azonban kis híján negyedszázadon át nem volt hivatalosan kimondható egyszerű neve az országnak. Csakis a hosszú Cseh Köztársaság volt érvényes – írja a hvg. hu részletes cikke.
Az országneveket is hivatalos listába foglaló genfi Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) nyilvántartása szerint alig akad olyan ország, amelynek ne lenne rövid neve is. A csehek már 2004-ben, az EU-csatlakozás napjaiban is próbálkoztak, de a több száz tudós és gyakorlati szakember részvételével rendezett parlamenti meghallgatással sem jutottak sehová.
Hazai használatra – nem meglepő módon – a többség már akkor is a most hivatalossá vált, és a hétköznapokban mindig is bevett Česko törvényesítését javasolta. Többen előhozakodtak a klasszikus Bohemia, illetve az ennek megfelelő Čechy névvel, ám a többség ezt akkor még azzal söpörte le, hogy csupán az ország egy régióját jelenti, vagyis például Morvaország mellőzve érezhetné magát. A Bohemia és Moravia változat viszont nemcsak nehézkes és hosszadalmas, hanem a háborús időkre is emlékeztet.
A csehek nem voltak teljesen egyedül nagy gondjukkal, bár az utóbbi évtizedek legnagyobb átkeresztelési hulláma a gyarmatok függetlenné válását kísérte – tudható meg többek között a hvg.hu nagy összeállításából. Talán a legismertebb példa az indiai partoknál fekvő Srí Lankáé. A sziget 1948-ban vált függetlenné, mégis 1972-ig vártak a névváltoztatással. A majdnem 200 éves angol uralom idején érvényes Ceylon név is helyi eredetű ugyan – szanszkritül eredetileg az oroszlánok szigetét jelentette, utalva a lakosság többségét kitevő szingalézek harcosainak bátorságára –, mégis Srí Lankára cserélték, ami fénylő országot jelent.
Burma Minamar névre váltott, s újabban Grúzia és több forrás szerint Georgia néven használatos.